†45.rész

Csendesen sírtam az egyik vendégszoba ágyán.Vacsora után Niallel összevesztünk,magam sem tudom micsodán.Nyílt az ajtó,így még jobban magamra húztam a takarót.Niall sóhajtott egyet és közelebb jött.Szemeimet lehunytam.-Tudom,hogy nem alszol-miközben beszélt mentolos lehellete arcomra csapódott és kirázott a hideg.Kinyitottam szemeimet.Niall szemeiben ott volt a megbánás.Csendesen fölém hajolt.Hátamra fordultam,ő pedig fölöttem támaszkodott meg-Sajnálom,hogy összevesztünk,nem tudom mi ütött belém-súgta.Megráztam a fejemet könnyezve,mire Niall megcsókolt.Csendesen elvált tőlem és felállt.Felemelt és átvitt a szobánkba.Átölelt és a hajamba puszilt.Lehunytam a szemem és már aludtam.
Csendesen sétáltam a lányunkal a parkban.Niall munkában volt,mi pedig unatkoztunk.Egy pad felé fordultam és megláttam Niallt egy másik lánnyal csókolózni.A lányom is észrevette őket.-Apa!-kiáltotta.Niall felénk kapta fejét.Felemeltem a kicsit és elkezdtem futni az autóm felé.Beültettem,majd elindultunk.Már csak pár kilométer volt a házunkig,amikor SMS jött Nialltől. "Nem hagyhatsz el!" ledobtam a telefont és felnéztem.Megláttam Niall autóját,ahogy tart felénk.Felénk húzta a kormányt és belém jött.Fejem előre csuklott a kormányra.Hallottam a kislányunk zokogását,de többé már nem tudtam mozogni...
Sikítva ugrottam fel az ágyról.Niall nem volt mellettem,így zokogni kezdtem.Hangos trappolások,majd kinyílt az ajtó.-Kicsim,mi a baj?-besüppedt előttem az ágy és Niall magához húzott-Semmi baj,csak egy rossz álom-súgta.
-Niall-hangom elvékonyodott-Csókolóztál egy lánnyal és mikor elmentem a lányunkal autóval nekünk jöttél-zokogtam vállába.Éreztem,ahogyan a vacsora jön fel.Elengedtem Niallt és a fürdő felé futottam.Niall hajamat fogta-Egy kész csődtömeg vagyok-mondtam mikor befejeztem és belenéztem a tükörbe.Szemeim pirosak voltak,hajam kócosan állt,arcom fehér volt.
-Figyelj,amíg aludtál csináltam nektek valamit-mosolyodott el-3 óra van,hajnali 6-tól dolgozom rajta-megfogta kezem és az egyik vendégszoba felé kezdett húzni.Amint beléptem elállt a szavam.A falak fehérek voltak,egy kiságy volt az ajtó mellett,ami fekete volt,felette egy festmény,ami Micimackót ábrázolta,mellette szintén fekete pelenkázó,azokkal szemben egy ablak,míg az ajtó mellett jobbra sötét,fa szekrény,ajtóval szemben egy kanapé,a sarokban egy fehér-fekete babakocsi,a fekete színen fehér,míg a fehéren fekete pöttyök,az mellett pedig ugyan ilyen autóülés és táska,a falakon még üres,fekete képkeretek voltak.Odafordultam Niallhoz és mosolyogva a nyakába ugrottam-Tetszik?-kérdezte.
-Nagyon-mondtam és mégjobban magamhoz szorítottam...