†44.rész

*2 hét múlva*
Csendben álltam anya sírja előtt.Ma 2 hete,hogy itt van.Kiara,Cory és Andrew már visszamentek Amerikába apával és Lindaval.Niall boltba ment,addig én kiosontam.-Sajnálom,hogy nem láthatod az unokádat-mondtam.-Úgy fogom nevelni,ahogy te neveltél engem.Szerethetően,de szigorúan.
-Tudtam,hogy itt leszel-Niall hangja csapta meg fülem.
-Haragszol?-hangom elvékonyodott.
-Nem-mondta és átkarolta derekamat.-A te dolgod mikor jössz ide,csak máskor szólj,mert megrémültem mikor nem voltál otthon.
-Aggódsz értem?-apró mosoly jelent meg arcomon.
-A srácok mellett csak te vagy nekem és a kicsi,senki más-apró puszit nyomott hajamba.Elindultunk a kocsi felé.Ahogy Niall beindította a motort megszólalt-Figyelj,tudom hogy nem kértél,de vettem egy terhességi tesztet-ahogy kimondta elpirult.
-Semmi baj-suttogtam.Nem éreztem magam jól.-Niall,tudnál sietni?-kérdeztem.
-Persze-mondta furán.Rálépett a gázra.Ahogy hazaértünk kiugrottam a kocsiból és futottam a fürdőbe.Kijött minden,amit reggeliztem.Niall lassan simogatta hátamat,hajamat hajgumival körbefogta.-Aszthiszem sikerült-mondta,mikor befejeztem.Lehúztam a WC-t és kiöblítettem a számat-Lassan 1 hete mindent kihánysz,megpróbáljuk?-kérdezte.Csendesen bólogattam.Lefutott és a dobozzal tért vissza.Magamra hagyott amíg elvégeztem.Leraktam a mosdóra és kimentem hozzá-Beállítottam 3 percre az órát-mondta.Odaléptem hozzá és megöleltem.Visszaölelt,közben nyakamat csókolgatta.
-Ha nem sikerült nem a te hibád lesz-suttogtam.
-Megpróbáljuk újra-hajolt el tőlem és a szemembe nézett.
-De a banda...
-Lia...Amerika már hadat üzent,pár hónap múlva ki fog kelleni mennünk a srácokkal és elintézni az ügyet-mondta.
-Itt akarsz hagyni?-kérdeztem könnyezve
-Csak pár nap lenne az egész.Visszajönnék hozzád-suttogta és megcsókolt.Csókunkat az óra szedte szét.Niall bement én pedig megálltam az ajtóban.Fölé hajolt,majd felém fordult,könnyezve,de mosolyogva.Mellé sétáltam és megnéztem.Ott volt a PREGRANT felirat és a 2-3 számjegyek,amik a hetet jelezték.Ráugrottam Niallre,aki elkapott és megpörgetett.-Szeretlek kicsim!-csókolt meg.
-Én jobban-mosolyogtam.Lerakott és tárcsázta Harryt,kihangosította.
-Mondjad-szólt bele.
-Hívj a házunkhoz mindenkit-mondta majd lerakta.Újra megcsókolt.Lementünk a nappaliba,ahol pár perc múlva megjelentek a srácok.-Öhm szeretnénk valamit elmondani-mondta-Ti vagytok az elsők akik megtudják.Apa leszek-mondta.A srácok eggyenként öleltek meg minket.
-A legszebb szülők-mért végig minket Louis.
-Csajok még mindíg a szüleiknél vannak?-kérdeztem.Hirtelen síri csend lett.A srácok elmentek én pedig Niall felé fordultam.
-A lányok nagyjából a szüleiknél vannak-mondta majd nyelt egy nagyot-Nekik szerződésük volt a srácoknál és most járt le.Féltem elmondani,megilyedtem,hogy te is el fogsz akarni menni-mondta könnyezve.
-Niall...A gyerekedet várom,egy házban élünk,2-szer megerőszakoltál és elraboltál,de még mindíg itt vagyok!Tudom,ez most nagyon bunkón hangzott de ez az igazság!Szeretlek-mondtam és közelebb léptem hozzá.
-Nem akartalak egyszer se bántani.Én is szeretlek-mondta és megcsókolt.Sokkal gyengébben,mint eddig ezelőtt-Mostantól úgy fogok bánni veled mint a hercegnőkkel-mondta én pedig mosolyogva,felhúzott szemöldökkel néztem rá-Veletek-javította ki magát vigyorogva.
-És ha kisfiú akkor úgy fogsz vele mint egy herceggel?
-Nem,mert belőle focista lesz-mondta.
-Ezt így magad eldöntötted?-kérdeztem.
-Ühüm-mondta-Te nem szereted a focit?
-Nem mondtam sohase-mosolyogtam.
-Új hobbit kezdek-mondta-Focista leszek!-nevetve csókoltam meg.
-Az nélkül is szeretlek-vigyorogtam rá.