-Figyelj baba-sétált be Niall a szobánkba-El kell mennem pár órára-ült le mellém.
-Miért?-értetlenkedtem-Este 11 van-mondtam az órára pillantva.
-Van egy kis dolgom.Majd jövök,ne félj-csókolt meg és elhagyta a házat.
Az órák csak teltek,de Niall nem érkezett.Olyan hajnali 1 lehetett,amikor betoppant.Elé siettem,de bár ne tettem volna.Fehér pólója véres volt,szemei szikráztak.Ahogy rámnézett nagyjából nyugodtabb lett-Mi történt?-kérdeztem,de legbelül féltem,hogy ezzel csak felhergelem.
-Azt akarom,hogy ennek az egésznek vége legyen-ült le a padlóra,fejét az ajtónak döntötte.Lassú léptekkel oda mentem és leültem én is.Fejét vállamra döntötte-A régi raktárhoz küldtem 2 emberemet,hogy nézzék meg.Egy ellenfél banda pont ott volt.Megölték őket.Mind a 2-en családos apukák voltak.Az én hibám-mondta.Kezét kezdtem simogatni.
-Nyugi-súgtam.Sóhajtott egyet és még jobban nyakamba fúrta fejét.Egy idő után Niall felállt és engem is felkapott.Felcipelt és letett az ágyra.Csendesen levette ruháit.Mellém feküdt,majd átkarolt-Szeretlek-súgtam.
-Én is téged-motyogta félálomban.
Olyan 10 fele ébredhettem.Niall is mocorogni kezdett.Álmos tekintetét rám vezette-Jobban vagy?-kérdeztem,kezemet arcára simítva.
-Igen-mondta-Közös reggeli készítés?-kérdezte.Gyengéden megcsókoltam-Ezt igennek veszem-állt fel.Csendesen követtem a konyhába-Nem kell nagy dobra verni-vette le a müzlis tálat.Kuncogni kezdtem.Míg ő a müzlinket készítette én bevettem gyógszereimet.Gyorsabb voltam mint Ő,így mögé lépve átkaroltam derekát,fejemet lapockájának döntöttem.Mivel póló nem volt rajta hasát kezdtem simogatni.Elengedtem őt és leültem az asztalhoz-Bon Apetít-mondta mikor letette elém.A müzli csokis tejjel lent fölöntve,kisebb mályvacukor kockák úszkáltak benne.Megkóstoltam és ízlett.
-Ez nagyon finom-mondtam mosolyogva.
-Köszönöm-mondta.Hamarabb végeztem mint Ő,így miután a cuccokat beraktam a mosogatóba nézni kezdtem őt-Ide ülsz?-kérdezte.
-Nem akarok fájdalmat okozni-mondtam.Hitetlenkedve nézett rám.
-Kicsim,attól még hogy terhes vagy nyugodtan ide ülhetsz.Tegnap is ott ültél!Na gyere-biccentett fejével.Lassan ölébe ültem,derekamat azonnal átkarolta.
-Egy bébibálna vagyok-hajoltam hátra nyakához.
-Az én bébibálnám-puszilta meg arcom.Megette reggelijét,így elvettem előle a tálat-Figyelj Lia-szólalt meg miután beraktam a tálat a mosogatóba-Attól még hogy terhes vagy nem kell elhidegülnünk.Igen,nehezebb vagy de nem sokkal,meg sem érzem!Örülök ha az ölemben ülsz,hiszen velünk van Ő is!Szó nélkül nyugodtan ülj az ölembe,jó?Ha felkaplak és viszlek valahová a házban ne kezd el azt,hogy sérvet kaphatok.Attól még cipelhetlek,csak azért is mert törődöm veled-ölelt meg a végére-Rendben?-súgta.
-Igen-mondtam-De a 7.-ben tényleg ne csináld,sokkal nagyobb leszek és tényleg történik valami.
-1 hónapom van kiélvezni?-kérdezte.Elhúzódtam és megcsókoltam-Ezekkel kárpótolhatsz-csókolt meg újra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése