†47.rész

*5 hónap múlva,március*
Ott állt.Táskái mellette pihentek.Egyik keze gömbölyű pocakomon pihent,míg a másik a könnyeimet törölte le.-Ígérem,sietek haza-súgta és megcsókolt.
-Szeretlek-mondtam szemeibe nézve,könnyeim újra megeredtek.Utoljára megcsókolt,táskáit vállára kapta.Az ajtóban sorakoztak a többiek és egy ismeretlen férfi.
-Főnök,a többiek már Amerikában vannak-mondta Harry teljes komolysággal.Reménykedtem,hogy elneveti magát és a többiek is,Niall nyugtatóan megölel,hogy csak egy tréfa volt.Amber is előjön,elmondva hogy Niall nem ölte meg.De nem így lett.Az ismeretlennel lepacsizott,majd elindultak,ő pedig bejött.Szőke haja,kék szeme,baba arca volt.Nem volt kigyúrva,de azért valami volt rajta.Féltem tőle.Barátságosan rámmosolygott,de nem viszonoztam.Féltem,hogy valamit fog ellenem tenni.
-Figyelj-hangja nyugtató volt-Niall,vagyis a főnök engem bízott meg,hogy vigyázzak rád.Nem bántalak,soha nem tenném meg.Ha akarod mesélhetek magamról vacsi közben-mondta és az órára mutatott.Délután 5-Amúgy Richard vagyok-nyújtotta kezét.
-Az jó lenne-mondtam rekedten-Én Lia-kezemet nagy markába csúsztattam-Ha most nem gond,felmegyek a szobánkba-mutogattam fel.
-Nem gond,majd szólok ha itt a vacsi-mondta és elővette telefonját.Felrohantam.Leültem az ágyra.Arcomat kezembe temettem.Nyugtattam magamat,nem sok sikerrel.Átmentem a kicsi szobájába.Minden olyan volt,mint amikor Niall megmutatta,kivéve az,hogy a képkeretekben ott voltak az ultrahangképek hónapról hónapra.-Lia!Hol vagy?-szólt Richard.
-Itt-kiáltottam.
-Itt a vacsi-jött be-Wow!-döbbent le-Emlékszem Niall engem kért meg,hogy segítsek-mosolyodott el.Nyakláncomra pillantott-Ezt pedig velem választotta ki.Félt,hogy nem fog tetszeni-mondta,én pedig automatikusan oda kaptam kezem.Még Karácsonyra kaptam tőle.Ráfűzve van egy N betű,míg az övére egy L.Kaptam hozzá egy karkötőt,ő pedig egy karórát.Ahogy ezen elmélkedtem,Richard már lentről kiáltott.Ahogy lebaktattam a lépcsőn,láttam hogy  pizzás doboz van az asztalon,üdítő és Richard a fal előtt állt.Azt a képet nézte,ahol a kicsi 5 hónapos,olyan  hete lehet ott.
-Khm-köhintettem,mire felém fordult.
-Csak nekem is van 2 kisfiam és meghatott a kép-mosolyodott el-Mennyi idős itt?-mutatott a képre.
-5 hónapos,olyan 1 hete van kint-mosolyodtam el.
-Na gyere enni,közben mesélek-ült le a kanapéra,én pedig mellette foglaltam helyet.

†46.rész

Fülemhez emeltem a telefonom.Kicsöng,majd egy hosszú síp szó-Vedd már fel apa-suttogtam mérgemben.Újra megpróbáltam,de ugyanaz a folyamat-Nem igaz már!-kiáltottam hangosan,telefonomat az asztalra dobtam.Fejemet kezeimbe temettem.Niall hangos léptekkel jött a konyhába.
-Mi történt?Jól vagytok?-aggódó tekintete mosolyt csalt arcomra,akármilyen ideges is voltam.Leguggolt elém,kezét derekamra tette,míg én nyakát kulcsoltam körül.
-Még mindíg nem veszi fel-böktem fejemmel a telefonom felé.
-Biztos Lindaval vagy a gyerekekkel csinál valamit.Legrosszabb esetben szervezi a bandaháborút-vont vállat nyugodtan.
-Hogy tudod te ezt ilyen komolyan venni?-vontam fel szemöldököm.
-Baby-hajolt közelebb-Lassan 5 éve én vagyok a főnök-suttogta ajkaimra,majd enyémekre nyomta.Szűzies csókokkal hintette be a jól ismert területet.Telefonom csengeni kezdett,sóhajtva vált el tőlem-Ha végeztél gyere ki a nappaliba,olyan régen néztünk összebújva filmet-csókolt homlokon,majd távozott.Telefonomat kezembe vettem.Apa neve villogott rajta,akármennyire is akartam vele tudatni,hogy nagypapa lesz,nem mertem felvenni.Megnyomtam a hívás gombot és a fülemhez emeltem.
-Kincsem,attól még,hogy nálatok délután 4 óra,itt már este 10,a kicsiknek alvás idő a holnapi suli miatt-szólt bele.
-Bocsánat,csak elszeretnék valamit mondani-hangom elvékonyodott-Nagypapa leszel-mondtam ki.Nem szólt semmit,csak lecsapta a telefont.Tudtam,hogy valami ilyet fog tenni,még is rosszul éreztem magam.Niall a kanapén ült,2 doboz chipsel,miközben a filmet akarta elindítani.Látta rajtam,hogy valami nagyon fáj.Felült és az ölébe húzott.-Csak úgy magától lecsapta-suttogtam,miközben szememet törölgettem.
-Sajnálom Lia-döntötte homlokát enyémnek.
-Biztosan akarjuk őt?-kérdeztem bizonytalanul,miközben kezemet hasamra tettem.Niall szemei kikerekedtek.
-Ugye nem akarod elvetetni?-kérdezte.Nem várta meg válaszomat,idegesen lökött le magáról.Az előszobában csak magára húzta cipőjét.
-Niall én nem úgy értettem-mondtam,de nem hederített rám.Kezét kilincsre szorította-Szeretlek-vetettem be utolsó mencsváram,de nem használt.Kilépett az ajtón,hangosan becsapva maga után.Utána akartam menni,megmondani,hogy nem úgy értettem,és hogy szeretném a gyereket.De nem tudtam.Lábam a földbe gyökerezett.Leültem a lépcsőre és arcomat kezembe temettem.
***
Nem tudom mennyit ülhettem ott.Arra eszméltem fel,hogy Niall felkapcsolja a lámpát.Felém kapta fejét.Szeme szikrákat szórt-Mikor mész elvetetni a kölyköt?-köpte arcomba.Nem szóltam.Gúnyosan elmosolyodott és engem megbökve ment fel.Felzokogtam,de szám  elé kaptam kezem.Nem akartam,hogy sírni lásson.Hirtelen hátulról átkarolt.Próbáltam kiszabadulni,de nem ment.-Kicsim-suttogta fülembe-Nem akartalak ennyire megbántani,de mikor mondtad egyszerűen elkapott a düh-suttogta.Fejét vállamra hajtotta.Csendesen abba hagytam a fészkelődést.Megfordultam karjaiban.Amúgy is magasabb,de most hogy a lépcsőn állt még magasabb lett.Szemeiben ott csillogott a megbánás.Fejét közelebb húzva megcsókoltam.-Szeretlek-súgta.Szemeim automatikusan csukódtak le.Felkapott menyasszony stílusban és felvitt a szobánkba.-Aludj jól kicsim-súgta a fülembe,ahogy betakart.Kezével átkarolt,hasamat simogatta-Jason Horan-súgta fülembe.
-Ciara Horan-súgtam vissza,mire hajamba puszilt.Fülembe szuszogott,ami engem is álomba repített.

†45.rész

Csendesen sírtam az egyik vendégszoba ágyán.Vacsora után Niallel összevesztünk,magam sem tudom micsodán.Nyílt az ajtó,így még jobban magamra húztam a takarót.Niall sóhajtott egyet és közelebb jött.Szemeimet lehunytam.-Tudom,hogy nem alszol-miközben beszélt mentolos lehellete arcomra csapódott és kirázott a hideg.Kinyitottam szemeimet.Niall szemeiben ott volt a megbánás.Csendesen fölém hajolt.Hátamra fordultam,ő pedig fölöttem támaszkodott meg-Sajnálom,hogy összevesztünk,nem tudom mi ütött belém-súgta.Megráztam a fejemet könnyezve,mire Niall megcsókolt.Csendesen elvált tőlem és felállt.Felemelt és átvitt a szobánkba.Átölelt és a hajamba puszilt.Lehunytam a szemem és már aludtam.
Csendesen sétáltam a lányunkal a parkban.Niall munkában volt,mi pedig unatkoztunk.Egy pad felé fordultam és megláttam Niallt egy másik lánnyal csókolózni.A lányom is észrevette őket.-Apa!-kiáltotta.Niall felénk kapta fejét.Felemeltem a kicsit és elkezdtem futni az autóm felé.Beültettem,majd elindultunk.Már csak pár kilométer volt a házunkig,amikor SMS jött Nialltől. "Nem hagyhatsz el!" ledobtam a telefont és felnéztem.Megláttam Niall autóját,ahogy tart felénk.Felénk húzta a kormányt és belém jött.Fejem előre csuklott a kormányra.Hallottam a kislányunk zokogását,de többé már nem tudtam mozogni...
Sikítva ugrottam fel az ágyról.Niall nem volt mellettem,így zokogni kezdtem.Hangos trappolások,majd kinyílt az ajtó.-Kicsim,mi a baj?-besüppedt előttem az ágy és Niall magához húzott-Semmi baj,csak egy rossz álom-súgta.
-Niall-hangom elvékonyodott-Csókolóztál egy lánnyal és mikor elmentem a lányunkal autóval nekünk jöttél-zokogtam vállába.Éreztem,ahogyan a vacsora jön fel.Elengedtem Niallt és a fürdő felé futottam.Niall hajamat fogta-Egy kész csődtömeg vagyok-mondtam mikor befejeztem és belenéztem a tükörbe.Szemeim pirosak voltak,hajam kócosan állt,arcom fehér volt.
-Figyelj,amíg aludtál csináltam nektek valamit-mosolyodott el-3 óra van,hajnali 6-tól dolgozom rajta-megfogta kezem és az egyik vendégszoba felé kezdett húzni.Amint beléptem elállt a szavam.A falak fehérek voltak,egy kiságy volt az ajtó mellett,ami fekete volt,felette egy festmény,ami Micimackót ábrázolta,mellette szintén fekete pelenkázó,azokkal szemben egy ablak,míg az ajtó mellett jobbra sötét,fa szekrény,ajtóval szemben egy kanapé,a sarokban egy fehér-fekete babakocsi,a fekete színen fehér,míg a fehéren fekete pöttyök,az mellett pedig ugyan ilyen autóülés és táska,a falakon még üres,fekete képkeretek voltak.Odafordultam Niallhoz és mosolyogva a nyakába ugrottam-Tetszik?-kérdezte.
-Nagyon-mondtam és mégjobban magamhoz szorítottam...

†44.rész

*2 hét múlva*
Csendben álltam anya sírja előtt.Ma 2 hete,hogy itt van.Kiara,Cory és Andrew már visszamentek Amerikába apával és Lindaval.Niall boltba ment,addig én kiosontam.-Sajnálom,hogy nem láthatod az unokádat-mondtam.-Úgy fogom nevelni,ahogy te neveltél engem.Szerethetően,de szigorúan.
-Tudtam,hogy itt leszel-Niall hangja csapta meg fülem.
-Haragszol?-hangom elvékonyodott.
-Nem-mondta és átkarolta derekamat.-A te dolgod mikor jössz ide,csak máskor szólj,mert megrémültem mikor nem voltál otthon.
-Aggódsz értem?-apró mosoly jelent meg arcomon.
-A srácok mellett csak te vagy nekem és a kicsi,senki más-apró puszit nyomott hajamba.Elindultunk a kocsi felé.Ahogy Niall beindította a motort megszólalt-Figyelj,tudom hogy nem kértél,de vettem egy terhességi tesztet-ahogy kimondta elpirult.
-Semmi baj-suttogtam.Nem éreztem magam jól.-Niall,tudnál sietni?-kérdeztem.
-Persze-mondta furán.Rálépett a gázra.Ahogy hazaértünk kiugrottam a kocsiból és futottam a fürdőbe.Kijött minden,amit reggeliztem.Niall lassan simogatta hátamat,hajamat hajgumival körbefogta.-Aszthiszem sikerült-mondta,mikor befejeztem.Lehúztam a WC-t és kiöblítettem a számat-Lassan 1 hete mindent kihánysz,megpróbáljuk?-kérdezte.Csendesen bólogattam.Lefutott és a dobozzal tért vissza.Magamra hagyott amíg elvégeztem.Leraktam a mosdóra és kimentem hozzá-Beállítottam 3 percre az órát-mondta.Odaléptem hozzá és megöleltem.Visszaölelt,közben nyakamat csókolgatta.
-Ha nem sikerült nem a te hibád lesz-suttogtam.
-Megpróbáljuk újra-hajolt el tőlem és a szemembe nézett.
-De a banda...
-Lia...Amerika már hadat üzent,pár hónap múlva ki fog kelleni mennünk a srácokkal és elintézni az ügyet-mondta.
-Itt akarsz hagyni?-kérdeztem könnyezve
-Csak pár nap lenne az egész.Visszajönnék hozzád-suttogta és megcsókolt.Csókunkat az óra szedte szét.Niall bement én pedig megálltam az ajtóban.Fölé hajolt,majd felém fordult,könnyezve,de mosolyogva.Mellé sétáltam és megnéztem.Ott volt a PREGRANT felirat és a 2-3 számjegyek,amik a hetet jelezték.Ráugrottam Niallre,aki elkapott és megpörgetett.-Szeretlek kicsim!-csókolt meg.
-Én jobban-mosolyogtam.Lerakott és tárcsázta Harryt,kihangosította.
-Mondjad-szólt bele.
-Hívj a házunkhoz mindenkit-mondta majd lerakta.Újra megcsókolt.Lementünk a nappaliba,ahol pár perc múlva megjelentek a srácok.-Öhm szeretnénk valamit elmondani-mondta-Ti vagytok az elsők akik megtudják.Apa leszek-mondta.A srácok eggyenként öleltek meg minket.
-A legszebb szülők-mért végig minket Louis.
-Csajok még mindíg a szüleiknél vannak?-kérdeztem.Hirtelen síri csend lett.A srácok elmentek én pedig Niall felé fordultam.
-A lányok nagyjából a szüleiknél vannak-mondta majd nyelt egy nagyot-Nekik szerződésük volt a srácoknál és most járt le.Féltem elmondani,megilyedtem,hogy te is el fogsz akarni menni-mondta könnyezve.
-Niall...A gyerekedet várom,egy házban élünk,2-szer megerőszakoltál és elraboltál,de még mindíg itt vagyok!Tudom,ez most nagyon bunkón hangzott de ez az igazság!Szeretlek-mondtam és közelebb léptem hozzá.
-Nem akartalak egyszer se bántani.Én is szeretlek-mondta és megcsókolt.Sokkal gyengébben,mint eddig ezelőtt-Mostantól úgy fogok bánni veled mint a hercegnőkkel-mondta én pedig mosolyogva,felhúzott szemöldökkel néztem rá-Veletek-javította ki magát vigyorogva.
-És ha kisfiú akkor úgy fogsz vele mint egy herceggel?
-Nem,mert belőle focista lesz-mondta.
-Ezt így magad eldöntötted?-kérdeztem.
-Ühüm-mondta-Te nem szereted a focit?
-Nem mondtam sohase-mosolyogtam.
-Új hobbit kezdek-mondta-Focista leszek!-nevetve csókoltam meg.
-Az nélkül is szeretlek-vigyorogtam rá.

†43.rész

*2 nap múlva*
Lassan vettem fel fekete csipkés ruhámat.Hajamat befontam és oldalra dobtam.Cipőmet becsatoltam és a tükör elé lépkedtem.Hasam kidudorodott a ruha alól.-Istenem kicsim,most kövér vagyok,mi lesz ha te is növekedni kezdesz?-hasamra simítottam kezemet miközben beszéltem.Niall lépett ki a fürdőből.Mögém lépett,vállamra apró puszit nyomott,míg kezeit hasamon pihenő kézfejemre rakta.Még egy puszit nyomott oda,majd állát odarakta a puszi nyomára.
-Nem vagy kövér baby-simította meg karom.Lassan megfordultam.Nyakkendője arra várt,hogy megkössék,nadrágja lógott rajta,ami nem volt megszokott.Fehér inge kikandikált a fekete szövetkabát alatt,hajában ott kandikált a megszokott fekete szemüvege,cipője sem volt a megszokott Nike,helyébe egy fekete ünnepi cipő került.Megkötöttem nyakkendőjét,mikor kész lettem apró puszit nyomtam szájára.
-Induljunk,mielőtt apám patáriát csap a templomban-összekulcsoltam ujjainkat és húzni kezdtem ki a kocsihoz.Odakint a srácok sorakoztak.
-A csajok is elakartak jönni de-Harry nem tudta befejezni mondatát,mivel Niall közbevágott.
-A szüleiknél vannak-szólt gyorsan,majd Harryre nézett,aki bólogatni kezdett.Nem tudtam mire vélni.Beszálltak a kocsijukba,mi is Nialléba és elindultunk.A templomhoz érve pár ismeretlen ember volt,a többi bent.Niall öszekulcsolta kezünket és beindultunk.Mindenki összesúgott körülöttünk,hátrébb álltak Niall és a srácok láttán.Bent mindenki felénk kapta fejét.
-Rokon esetleg barát?-sétált felénk egy teljesen feketébe öltözött 50 körüli férfi.
-A lánya vagyok-mondtam,de hangom elhalkult.
-Én szerveztem a temetést,üljenek az első sorba-apró mosoly jelent meg az arcán mondata után.Elindultunk a helyünkre.Tekinteteket éreztem magamon,de én csak egy szemet tudtam figyelni,apámét.Mellette egy szőke,agyonsminkelt nő ült,keze apám combján volt,mellette 3 gyerek ült,egy kislány és kettő kisfiú.5-6 évesek lehettek,a fiúk ikrek lehettek.Leültem a másik sorba,Niall mellettem foglalt helyet,majd Liam,Harry,Louis és Zayn.Apám még mindíg figyelt,majd sóhajtott egyet és felállt.Biccentett a 3 kicsinek,akik felálltak és felém indultak.
-Liana-szólt apa mikor ideért.
-Csak Lia-álltam fel.Nagyot nyelt.
-Ők a mostoha testvéreid.Kiara,Cory és Andrew-mondta.Mosolyogva guggoltam le hozzájuk.Nem lehetek velük bunkó,hisz nem az ő hibájuk,hogy ilyen az apjuk.Kiara lassan közelebb lépett,majd megölelt.Meglepődtem,de visszaöleltem apró testét.
-Nagyon szép vagy-suttogta fülembe,én pedig elmosolyodtam.
-Te is gyönyörű vagy-hirtelen 4 kéz került hátamra.Cory és Andrew is megölelt.Lassan elengedtek én pedig felálltam.
-Linda-val akkor jöttem össze mikor elváltunk édesanyáddal-mondta apa,én pedig lehajtottam fejemet.-Nászútra nem tudtunk elmenni,ezért holnapután mennénk-intett Linda-nak,aki lassan hozzánk tipegett.-Szeretnénk ha vigyáznátok rájuk ebben a 2 hétben-apa reménykedve nézett rám.Niallra nézett,aki biccentett egyet.
-Rendben-sóhajtottam fel.Hirtelen jött az egész.
-Kincseim.Lia-nal lesztek erre a 2 hétre-szólt oda Linda.-És a barátjánál ha van-nézett rám,én pedig Niallra néztem.Felállt és kezét nyújtotta felé.
-Niall Horan.
-Linda Key-mondta,majd megrázta kezét és visszament a kicsikkel.
-Szóval már össze is házasodtatok-néztem apámra.Bólintott egyet,én pedig lehunytam szemeim.Kinyitottam,de apám még mindíg ott volt.Akart valamit mondani,de ekkor megszólaltak a harangok és elkezdőtött a temetés.