Csendesen néztem az előttem fekvő tollat és papírt.Nem tudtam mit írni rá.Hajnali 5 óra,Niall fent fekszik így sietnem kellene mielőtt észreszesz és egy újabb hiszti rohamot csap le azért mert lent vagyok.Anya 7 hónapja ment el,neki akarok valamit írni.Megfogtam a tollat és írni kezdtem.
Szia.Tudom,hogy nem fogod sohasem elolvasni ezt a levelet.De tudatni akarom veled,hogy szeretlek.Emlékszem mennyire boldog voltam mikor hoztál nekem valamit a sarki kisboltból.Mikor megmutattad a képet a kutyánkról nagyon sírtam.De talán akkor sírtam a legjobban mikor elveszítettelek.Sajnálom,hogy annyiszor hazudtam neked,lógtam a suliból és hogy ordibáltam veled.Tudom,hogy mindent amit tettél szeretetből csináltad.Nagyon szeretlek és szeretni is foglak.
Lia.xx
Utolsó sorokat sírva írtam.Egy kezet éreztem vállamon.Niall állt mögöttem mérges és álmos tekintettel.Ahogy meglátta,hogy sírok arca megenyhült.Meglátta a papírt,felvette és olvasni kezdte.Felálltam a székről és magamhoz öleltem miközben zokogtam.Egyik kezével átkarolt,majd mikor elolvasta a másikkal is-Sajnálom kicsim-súgta.Felkísért a szobánkba és lefeküdtünk az ágyba-Már nem fogsz tudni aludni,ugye?-súgta.
-Talán-hangom rekedten csegett.
-Ugye nem vagy beteg?-kapott rögtön homlokomhoz.Megráztam a fejemet és megköszörültem torkomat.
-Csak a sírás miatt volt-mondtam már normálisan.Kifújta a levegőt és apró puszit nyomott orromra.Szemeimet lehunytam és megpróbáltam elaludni.
Apró puszikat éreztem nyakam mentén.Kinyitottam álmos szemeimet és megpillantottam a felettem támaszkodó,mosolygó Niallt-Hány óra?-kérdeztem.
-Délután 2-súgta-Mi lenne ha nem itt gubbasztanál hanem velem lent az ebédlőben?-kérdezte apró mosollyal arcán.
-Azt mondtad nem mehetek sehova-húztam fel szemöldököm.
-Ki mondta,hogy gyalogolnod kell?-kérdezte és felpattant.Karjai közé kapott és levitt.A TV-ben egy film indult éppen,asztalon ital,popcorn és perec várt.Lerakott és egy pokróccal takart.Átlépte lábaimat és mellém ült.
-Mikor tervelted ezt ki?-kérdeztem miközben vállának dőltem.
-Amíg aludtál-súgta és megpuszilta vállamat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése