heyheyhey!❤
Hmmm...Újra itt a bloggerben.Fura....Először is:Sajnálom,hogy egy ilyen összecsapott,2-3 soros üzenetben hagytam itt a történetet és az olvasókat.
DE ÚJRA ITT VAGYOK!
Ééés a magyarázat,hogy miért hagytam itt a bloggert:
●Suli
●Tanulás
●Családi gondok
●Depresszió
És ebbe a 4 dologban még tartoznak dolgok de azt inkább nem fejtem ki.
Wattpadon elkezdtem egy Harry ff-t: https://www.wattpad.com/story/93123126-házba-zárva《h-s-fanfic》
És hát gondolkodtam,hogy ha Wattpad van telefonra tuti van blogger is.
ÉS IGEN VAN.
Mivel többet vagyok telefon közelben mint laptop közelben ezért letöltöttem és most már innen fogom írni a sztorikat🙂A következő részig Sziasztoook👋
2016. december 16., péntek
ÚJRA ITT!!!
2016. november 2., szerda
†2.-69.rész
Apró mosolyomat próbáltam leplezni miközben Nialell farkasszemeztem.Olyan 5 perce kelhettem a baba rúgására,Niall figyelmesen védte álmaim.Láttam rajta,hogy már nem bírja,így egy újabb nyerést tudhatok magam mögött.Mire lehunyta volna szemét közelebb hajolt és megcsókolt-Ez nem ér tudod jól-suttogtam ajkaira.
-De tetszett,nem?-vigyorodott el.Megvontam vállam.
-Lehet-mosolyodtam el.Mancsát arcomra helyezte és simogatni kezdett.
-Oh,Lia...Bárcsak ne kellene téged megölnöm-állt fel mellőlem.
-Niall..Mé-mégis miről beszélsz?-kérdeztem elképedve.
-Komoly elhitted,hogy szeretlek?-kinyitotta a szekrényt és leguggolt.Felpattantam az ágyról.Ahogy felállt és megfordult egy kést tartott kezében.Megráztam a fejemet.
-Ez csak egy vicc.Fejezd be!-szóltam rá hisztérikusan.Felnevetett.
-Édes vagy ahogy azt hiszed,hogy ez egy tréfa-jött közelebb.Elléptem és elfutottam az ajtóig.Ahogy kitártam Harry állt ott.Megfogta kezeim és Niall felé fordított-Na de cica,nem szabad futkározni-lépett elém.Könnyezve néztem rá.
-Kérlek-suttogtam.Felnevetett.
-Egyszerre soha nem öltem meg még 2 embert-mondta ahogy meglendítette a kést.
-NE!-kiáltottam fel,de már késő volt.Egy éles fájdalom nyilalt hasamba,majd minden elsötétült.
2016. szeptember 1., csütörtök
SZÜNET!
Sajnálom,de ennyi!
Remélhetőleg hamar visszatérek,nem ígérek semmit
2016. augusztus 26., péntek
Magyarázat
Hát perszehogy én
Komolyan mondom ezeket az utolsó heteket végig idegeskedtem ez miatt az ügyetlenségem miatt.
Sajnálom!!!
Ezt az utolsó hetet próbálom részekkel pótolni,remélem sikerül és nem lesz még 1 ilyen hajcihő
2016. augusztus 2., kedd
†2.-68.rész
-Min gondolkodol ennyire?-súgta fülembe.Sóhajtottam egyet és az ablaküvegre tettem kezem ahol épp egy srác borította fel a szomszéd kukáját.
-Mi lesz ha a mi picink is ilyen lesz?-kérdeztem.
-Kicsim..Egyszer neki is fel kell nőni.Tuti lázadni fog,hiszen melyik fiatal nem teszi ezt?-csókolt bele hajamba-Nyugi,a miénk soha nem fog kukákat felborítani na meg cigiket szétdobálni.Maximum párszor ránkcsapja az ajtót.Melyik fiatal nem csinálta még?-kérdezte.Megráztam a fejem.
-Igazad van.Terhes hülyeségek-nevettem fel kínomban.Apró puszit adott hajamba.Mégjobban mellkasának dőltem és lehunytam a szemem.
Nem tudom hány perc telhetett el,de éreztem ahogyan Niall felemel karjaiba.Kinyitottam szemeimet és ránéztem-Csak most vettem észre,hogy alszol-mondta és lerakott az ágyra.
-Nem aludtam-dörzsöltem meg szemeim.
-Hát tényleg nem!Akkor mit csináltál?-feküdt be mellém.
-Pihentettem a szemeimet-mondtam miközben fejem a párnára hajtottam.
-Hát persze-mosolyodott el édesen.Visszamosolyogtam rá-Pihenni akarsz?-kérdezte mire én bólintottam-Jóéjt-csókolta meg arcom.
----
A KÖVETKEZŐ RÉSZ VÁRHATÓ IDŐPONTJAI:08.03-04-05. KÖZÖTT!!
Egy kis magyarázat
2016. június 29., szerda
†2.-67.rész
-Unatkozok-mondtam,majd hátradőltem az ablaküvegnek ami elégge rossz ötlet volt,ugyanis hétágra sütött a nap,ezzel tűzforróvá téve az üveget.Amilyen gyorsan dőltem hátra,olyan gyorsan előre.
-Vedd ki a nutellát vagy amit akarsz hozzá enni-ajánlotta fel.Azt hitte,hogy majd felállok,a hűtő elé sétálok,kinyitom,kiveszem a cuccokat,becsukom majd visszasétálok.De a hűtő pont mellettem volt,így lazán odahajoltam és kivettem a nutellát.Magam mellé raktam,majd megszólaltam újra:
-Unatkozok-Niall felsóhajtott,az utolsót is a tányérra rakta.Odaballagott az asztalhoz és lerakta.Csendesen juhézva sétáltam oda.Le akartam mellé ülni,de helyette ölébe ültetett.Felsóhajtottam de szó nélkül hagytam tettét.
-Tudom-mondta-Azt akartad mondani,hogy egy bébibálna vagy,sérvet fogok kapni,satöbbi.De ez nem igaz picim-súgta fülembe-A szülés után újra vékony leszel,ne aggódj-puszilta meg arcom.Vastagon megkente saját palacsintáját és az enyémet is.Miközben falatoztunk folyamatosan combomat simogatta.Én már a másodiknál rosszul voltam,ő pedig már a hetediket kente.
-Ha végeztél gyere a hálóba,ott leszek-mondtam.Hátrahajoltam,megpusziltam arcát és felálltam.Mikor indulni akartam még visszahúzott egy csókért.Felsiettem a lépcsőn,be a szobába.Az ablakpárkányra ültem.Niall pár percen belül már szembe ült velem.Láthatatlanul vállat vontam és az ölébe másztam.Hajamba puszilt,majd állát fejem tetején pihentette.
-Olyan jó itt-sóhajtott fel-Itt vagyok én,te,a pici és ez a gyönyörű kilátás-mondta-Ha ez egy álom soha nem akarok felkelni.
-Egyszer úgyis fel kell-súgtam.
-De akkor ott leszel mellettem és édesen fogsz aludni,vagy a konyhában főzni.És ha nem leszel itt megkereslek.És nem foglak elengedni-fejét felemelte,állam alá nyomta kettő ujját,fejemet felfelé biccentette,így megtudta csókolni ajkaimat.Sóhajtottam egyet csókunk után.
Nem tudom mivel érdemeltelek ki,de nagyon örülök,hogy így lett-motyogtam.Megfordultam karjaiban,fejemet nyakába fúrtam.
-Szeretlek-súgta.
-Én is téged-csókoltam nyakába.
2016. június 14., kedd
†2.-66.rész
--
Próbáltam csendesen Niall mögé sétálni.Épp a tejet öntötte a müzlis tálba.Amint lerakta a pultra mögé léptem és átkaroltam-amennyire tudtam a pocakom miatt.Összerezzent.Karjait enyémekre simította.Maga elé húzott.Apró mosoly bújkált ajkain.Közelebb nyomta arcát és megcsókolt-Nagyon ravasz vagy-súgta ajkaimra.
-Volt kitől tanulni-nevetettem fel.Megrázta buksiját.
-Tőlem aztán nem-nyomott arrébb és a pultra ültetett.A tálkát kezembe nyomta,lábam közé állt és úgy ettünk.
-Dede,csakis tőled-bólogattam teli szájjal,kanalamat felé nyomogatva.Megrázta fejét.
-Én csak egy helyen vagyok ravasz-mondta és közelebb hajolt fülemhez-Az ágyban-súgta.Elpirulva fúrtam fejemet nyakába.Bő 10 perc alatt ettük meg müzlinket-Niall perverz beszólásai sem maradhattak el-így már a kanapén szétterülve pihentünk-Az oké,hogy huszadika körül fogsz szülni,de ha például 11-én indul meg a szülés az nem koránszülés?-nézett rám felhúzott szemöldökkel.Nevetve hajtottam hátra fejemet.
-Bocsi,de nem jártam orvosira-pusziltam meg arcát.
-Jólvanna,csak kiváncsi vagyok-görbítette le ajkát.Apró puszit nyomtam rá.Majd még egyet.Kezét hajamra simította-Szeretlek-súgta.Apró mosoly kúszott ajkaimra.
-Én is téged-csókoltam meg.Fejemet mellkasára hajtottam,úgy kezdtem el nézni a TV-t.Egy idő után jobban érdekelt Niall arcának tanulmányozása.Lenézett rám és elmosolyodott.
-Mit nézel?-kérdezte én belőlem pedig egy ravasz vigyor futott ki.
-Nem láttam még majmot-nyújtottam ki nyelvemet.Ajkait legörbítette,mire kezemet arcára simítottam-De nézd!-hajoltam kicsit feljebb-Szeretem ezt a majmot-mondtam mosolyogva.Megrázta fejét és megcsókolt.
-Te vagy a mindenem Lia-motyogta ajkaimra.
2016. május 16., hétfő
†2.-65.rész
-Pár héttel később-
-Na,hogy meg vagyunk Lia?-kérdezte az orvos.
-Jól is meg nem is-mondtam hamis mosolyt villantva.
-Hát igen.9-dik hónap,pár hét és kibújik a kicsike-mosolyodott el-Olyan június 25-re tippelem.Na menjünk megnézni a drágát-pattant fel.Átsegített az ágyra és felhúztam a pólóm-Niallt hol hagytad?-kérdezte miközben a zselét kente fel hasamra.Szemeimet apró könnyek kezdték mardosni,de nem engedtem ki őket.
-Ümm...Otthon maradt-mondtam.Nem akartam elmondani az igazat.Niallel olyan 1 hete nagyon csúnyán összevesztünk.Azóta a vendégszobában alszok és levegőnek nézzük egymást.Bólintott egyet.
A 2 kinyomtatott képpel a kezemmel léptem be a lakásba.Niall a konyhaajtóban állt.Szemeim újra bekönnyesedtek,de bent maradtak.A kisképet beraktam az albumba.Niall tekintete semmitmondó volt.Csendben felvittem a nagyképet a kicsi szobájába és beraktam a legutolsó képkeretbe.Lementem és megláttam,ahogy Niall a képet nézi az albumban.Elmosolyodott,megpuszilta és megszólalt-Nagyon várunk már aranyom-súgta.Odatipegtem mellé.Elmosolyodott és megölelt.1 hét után újra karjaiban lenni remek érzés volt-Ma már velem alszol,remélem tudod-gögyögte fülembe és hasamat kezdte simogatni.
-Rajtam nem múlik-súgtam mellkasába.Könnyeim amiket eddig 1 héten át visszatartottam megeredtek.
-Shh,nyugi-súgta.Megráztam fejemet-Minden a legnagyobb rendben-mondta.Elhúzódtam mellkasától.Kezét arcomra tette és közelebb húzott magához-ha ez lehetséges volt.Ajkait fürgén nyomta enyémekre.Vad volt,mégis gyengéd.Elhúzódott és homlokát enyémnek döntötte-Te vagy a legjobb dolog az életemben-mondta.Ajkaimra apró mosoly húzódott.Puszit nyomtam szájára és megszólaltam:
-Te is az enyémben
2016. május 12., csütörtök
†2.-64.rész
---
Kezemmel próbáltam pont beletalálni Niall szájába a pereccel.Kezemet kicsit meglendítettem.Próbáltam nem megcsapni szegényt mögöttem.Nevetését hallottam,majd ahogyan rágni kezd.Siker.Kezemet magasra csaptam,mire mégjobban nevetni kezdett-Ügyes-puszilta meg vállmat.Felé fordultam és megcsókoltam-Mi lenne ha elmennénk sétálni?
-Nem azt mondtad,hogy nem mehetek sehova?-húztam fel szemöldököm.
-Jót tesz egy kis séta neked és a babának is,na sipirc!-elmosolyodtam és bólintottam egyet.Felálltam és felmentem átöltözni.Fekete leggins-et,I <3 MY BOYFRIEND feliratú pulcsit és Nike cipőt kaptam magamra.Niall is hasonló képpen öltözött,fekete nadrágja térdénél ki volt szaggatva,GIRLFRIEND-es pulcsiját feje felett áthúzta és összekulcsolta ujjainkat.Lent felvette Puma cipőjét,szemüvegünket látószervünk elé tettük.Egy gyors csók kiséretében kisétáltunk.Becsuktam az ajtót és ujjainkat összekulcsolva indultunk el a park fele.
Kisgyerekek kacaja,szülők kiabálása,madarak csicsergése és kutyák ugatása.Egy igazi londoni park.Niall a fa tövének támaszkodott és mosolyogva nézte a kicsiket.Fejemet ölébe fektetve pihentem.Apró csókot nyomott ajkamra mire elmosolyodtam-A szemben lévő padon a srác eléggé bámul-súgta ajkaimra.Odafordítottam fejemet.Haja fekete volt,fehér fogait rám villantotta.Olyan 17 éves volt.Deszkája mellette pihent.Vállat vontam.
-Élvezkedjen,engem nem érdekel ő-mosolyodtam el,lenézett rám-Csakis te érdekelsz-motyogtam.Ajkaira szerelmes mosoly húzódott.
-Szeretlek-súgta.
-Én is téged-kezemet arcára simítottam,mire megcsókolt.Elhúzódott és felnézett.Nevetve hajolt rá ajkaimra.
-Teljesen vörös.Épp most hajtott el a deszkáján.Idenéz.Vigyázz szökőkút!-kiáltotta hangosan,mire odakaptam fejemet.Túl későn szólt.Idegesen,csurom vizesen pattant ki a vízből.Felkapta deszkáját és elszaladt.Nevetve takartam el arcomat.Rajtam kívül többen is nevettek szegény srácon.Niall elvette kezeimet és újra megcsókolt.